Ennyivel jellemezném a tegnap délutánt és estét és ma reggelt...
De természetesen csak szépen, lassan az elejétől. Hívott, mikor elindult közeli kisvárosból, hogy akkor olyan fél óra és itt van. F-ékhez már nem megy be előtte :) (ez jólesett, hogy így lényegében csak hozzám jön és nem munka célból) Idejött hozzánk, leraktuk az autót, aztán elsétáltünk kedvenc pincérünkhöz. Ő közben sokat telefonált még, dolgozott. Problémák voltak, olyan jó, hogy elmeséli mi van vele, hogy most is elmondta, mi a bajság. Szeretem, hogy tudom mi van vele, hogy elmondja, én meghallgatom és ugyan sajnálom, hogy segíteni nem tudok, de talán az is több a semminél, hogy elmondhatja nekem. Lényegtelen is, mi volt, annyira azért nem életbevágóan fontos probléma. Szóval kedvenc pincérünknél ebédeltünk. Jött is dumálni velünk. Meg mondta, hogy jövő héten lesz utoljára, szóval ha gondoljuk nézzünk be, mert búcsú napokat tart. Hát én csak remélni tudom, hogy úgy lesz... hogy jön M és együtt ebédelünk... Mikor jöttünk el, hát csak lebuktunk megint :) F-éknek (exfőnök)van egy hoteljuk is itt kicsiny városunkban és hát csak sikerül összfutnunk a Nagyorrú recepciós csajjal (akit mellesleg szerintünk F kufircolt titokban) és hát alig értünk haza ebéd után M telefonja már csörgött is és F hívta... Ekkor nem vette fel... kufircoltunk éppen... Aztán, mikor később visszhívta, hát nagy kacagás fogadta a telefonban... Tehát nem kicsit buktunk le :) Vicces volt! Mondta F, hogy ez bizony egy kis város! Meg, hogy legközelebb előbb oda menjen M és akkor talán nem "feneklik" meg és tudnak tárgyalgatni :)
A délután folytatása nagyon jó volt! Mondtam már sokszor, hogy imádok M-mel lenni és ez bizony még mindig változatlan. Pedig őt úgy hatig még elég sokan zaklatják munkával kapcsolatosan, de ilyenkor én mindig elfoglalom magam és incselkedem vele... :) Tudom, hogy ez tetszik neki! És persze én is élvezem!
Éééééés... ami a legfontosabb, hogy itt maradt!!!! ;) Velem töltötte az éjszakát! Pedig lett volna dolga! Hallottam a telefonban, amikor egy elég fontos megbeszélést tett át mára. Ez olyan dolog volt, amit már régen be kellett volna fejeznie és egyetzetésre kellett volna most mennie, de végülis haverja a srác, akivel találkozott volna és így nem gáz, de akkor is jó, hogy még így is maradt :) Ettől a mai napja lesz egy kicsit húzósabb, de megérte minden pillanatért! Legalábbis mondom ezt én, a semmittevő... Szóval maradt, nagyon jól éreztük magunkat, rengeteget röhögtünk és egy ilyen már-már hasfájósra sikeredett röhögéshullám után megjegyezte, hogy még sohasem találkozott ilyen lánnyal, akivel ennyire egy hullámhusszon lett volna... Én meg most jegyzem meg, hogy ez nagyon jól esett... nem kicsit! Aztán neteztünk, készülő otthonát tervezgettük, nézegettünk bútorokat, meg háztartási gépeket, mosogatót a sarokba, meg ez, meg az, pizzát rendeltünk vacsira. Elég sokáig fenn voltunk, mert egyszerűen rohant az idő... de tényleg, mikor ránéztünk néha az órára mindig el voltunk képedve, hogy te jó ég, már ennyi az idő. Aztán zuhi, összebújós szundikálás. Ő irigylésre méltóan fél pillanat alatt el tud aludni :) Imádom ahogy szuszog a fülembe... Imádok vele aludni! Sohasem aludtam így senkivel előtte. Nem is gondoltam, hogy ilyen van. Hogy emberek tényleg tudnak úgy aludni, mint ahogyan azt a filmekben látod. Mert ott olyan szép és jó és meghitt meg minden, de közben azt gondolod, hogy nem lehet így maradni egy éjszakán keresztül és ez kényelmetlen is meg minden... de nem! Vagyis vele nem! Imádom, hogy szorosan átölel, érzem, hogy nem csak úgy rajtam van a keze, hanem ölel az a kéz, magához húz és érezni akar! tehát nem gondoltam, hogy így lehet aludni, de lehet és annyira jó, amikor felébredsz és még mindig ugyanabban az ölelésben vagy. Persze nem mondom, hogy mind a nyolc vagy hány órát úgy töltjük, mert azért csak elzsibbad a keze meg az enyém is és helyeszkedik, forgolódik az ember, de ilyenkor is ugyanúgy egymás karjaiban kötünk ki. Éjjel is felébredtem egyszer és fordulni akartam, erre éreztem, ahogyan megfog és nem enged el, magához húzott, pedig aludt, mert szuszogott ugyanúgy, de mégis átölelt és magához húzott :) Nagyon jó volt. Egyszer már megjegyezte, hogy számára is meglepő módon tapasztalta, hogy folyton keresi a társaságom (ő fogalmazott így) éjjel is. Tehát a lényeg, hogy imádok vele aludni!
Reggel persze a telefonjára keltünk. Úgy egy óra szundi nyomkodás után másztunk ki az ágyból. Illetve nem is, mert előbb kufircoltunk... aztán kisebb pihi után sikerült kimászni az ágyból... Csináltam neki reggelit, pedig először ellenkezett. De hát enni kell! Közben nyomkodta a gépét, én mondtam neki, hogy amíg megcsinálom a reggelit intézze el a dolgait rajta. Kijött vele a konyhába és ott csinálgattuk a dolgainkat. Nagyon jó volt! Istenem, hogy mennyire imádom!!! Aztán sajnos mennie kellett :( De itt felejtette a pendrájvját' és hát sajnos vissza kellett jönnie :) Nagyon fini puha csók, aztán újra elment :(
Hívott mikor hazaért. Én kértem rá! Izgul az ember ha elmennek tőle, hosszú út vár még az elmenőre. De szerencsésen hazaért és mehetett a dolgára! Hát szívesebben lennék vele!
Most egyedül vagyok itthon. Még holnap is így lesz ez... punnyadni fogok csak, mint sajnos mindig...
Beszéltem Másikexszaktárssal. Kínában volt a csajával 10 napot, nemrég ért haza, arról mesélt. Meg tesómmal is dumáltam. Jövő hétvégén megyek Pestre, suliba. Szombaton lesz az oktatás, de lehet, hogy felmegyek pénteken. Szülinapja lesz tesómnak, megünnepeljük. Mármint, már huszadikán lesz a szülinapja, de ha már megyek, akkor miért ne úgy. Szóval ennyi. Pasi hálistennek' nem jelentkezik. Megyek, kipihenem a tegnapot :)
