a sok szeretlekes üzenet után tegnap este először írta azt konkrétan, hogy békülni szeretne.
"Szia! Szeretném ha kibékülnél velem! Tudom, hogy erre nem sok esély van, de gondold meg! Nagyon hiányzol!" 19:23
Hát nem mondom már nagyon vártam ezt az üzit, de nem azért, mert békülni akarok, hanem mert jól esik az embernek az ilyen... Azt válaszoltam neki, amit az eszem gondol és nem azt amit a szívem érez...
"Szia! Szerintem semmi értelme! Nem hiszem, hogy most bármi másképp lenne, mint eddig annyiszor... mitől is lenne..." 19:26
Ez így is van, ezt a kicsi eszem tudja, de a szívem annyira szaladna hozzá! Akár most azonnal is! Nagyon hiányzik!!!! Minden percben csak rá gondolok és fáj, hogy nem bújhatok hozzá, nem simogathatom meg meg semmi...
Mennem kell
