hogy itt van fél nyolc, de a Pasi persze sehol. Nem mondom, hogy meglep, mert tudtam, hogy úgysem jön el, de azért vártam! Nagyon is vártam... reménykedtem, mert egy hülye nyomorult, reménytelen alak vagyok.... ahhhhhh

Olyan jó lett volna ha láthatom!!! Nagyon hiányzik, a hangját is vasárnap hallottam utoljára... nem tudom mit tegyek... azt se tudom mit érzek igazából.... össze vagyok zavarodva.... szeretem, szeretnék vele lenni és közben nem is, de ezt már rengetegszer leírtam, ettől még tudom, hogy nem érti senki, mert én se és még egyszer sem tudtam normálisan elmagyarázni (még magamnak se), hogy mi van most bennem, de talán egyszer sikerül letisztáznom és megosztom mindenkivel, akit érdekel, mert tanulságos lehet....

Amúgy kaptam tegnap a hugától sms-t, hogy szeretné ha elmennék a szalagavatójára... nem értem, hogy jutott ez most eszébe, de írtam neki, hogy ha meghív szívesen elmegyek.

Meg a nagybátyja is keresett. Vannak labrador kiskutyáik és raktam fel őket az internetre, háromnak van is gazdija, de további négynek még nincs és kérdezte nem tudok-e valakit akinek kéne, de mondtam, hogy nem, meg persze érdeklődött mi újság van velem, nem megyek-e feléjük mostanában, de mondtam, hogy nem tervezem. Megy a fene a Pasi falujába... hát nem?!?!