nem történt a hét hátralévő részében. Nem, mint a múlt héten. Hisz váratlan volt, hogy a csütörtöki ebéd után elmentem hozzájuk, majd váratlan volt az is, hogy szombat este szintén náluk találtam magam. De most semmi ilyen nem történt.
Pasi hívott péntek este, hogy küldött e-mail-t, olvassam el és ahhoz tartsam magam! Hűha, mondom. A tartalma annyi, hogy nem kapom vissza a pénzem, mert ő nem tartozik nekem semmivel, amúgy is költött rám ennyit a 8 (szerinte 8, szerintem közelebb a 9-hez...) év alatt. Hát nem is reagáltam rá semmit! Legyen vele boldog, ha tényleg van ekkora paraszt! Nem tudom megteszi-e?!
Pénteken M céges buliban volt. Írt egy csomó sms-t szenvedéséről, majd fel is hívott. Szombaton reggel meg írtam neki, hogy menekülj! mert a hely is undi volt állítása szerint. Aztán válaszolt, hogy szia kedves B! Nem tudsz aludni? Ekkor én már útban voltam Nagyváros felé anyuval, mert jövő héten szalagavatója lesz és ahhoz ugyebár új ruhát kell venni. Szóval útban Nagyváros felé írt, amit én nem is vettem észre csak később, aztán nem válaszoltam. Vezetés közben hát nem megy. Mire megérkeztünk meg már volt nem fogadott hívásom tőle. Visszahívtam! Anyu mindeközben, hátán egy vöröskereszttel, kaját vásárolt egy kéregetőnek. Őrült! Tehát M-mel beszélgettem mindeközben. Imádom! Kár, hogy... Na, mindegy! Hagyjuk! Mesélt az estéről és rengeteget röhögtem. Negyed órát beszéltünk. Aztán indult a vásárlás anyuval. Végjártuk az összes lehetséges fellelőhelyet és végülis sikerrel jártunk. Egykor értünk a mamához, apu ott volt, amíg mi vásároltunk, füvet nyírt, meg ilyesmi. Induláskor hívott M, hogy küldött fotókat az estéről és ha meg tudom nézni, akkor még magát Kaczor Ferencet(!) is láthatom egy csoportképen velük, mert ők leszólították, hogy Művész Úr, jöjjön és fotózkodjon velük. Kész! Meg mesélte, hogy utána az lett a módi, hogy mindenki hívta magához a Ferit, hogy egy fotón szerepelhessen vele. Hihetetlen! Na, de ugyebár ekkor még nem voltam gép közelben. Eltelt két óra mire hazaértem, mert Hugiék is hazajöttek, másik mamájékhoz mentünk ezért velük találkozni. Szintén érettségi találkozó miatt jöttek haza. Szóval velük találkoztunk. Fél négy volt mire hazaértem. Hívtam egyből M-et, hogy nem ettem, nem ittam, egyből szaladtam nézni a képeket... :) Rengeteget röhögtem! Imádom őt! Fél óra elteltével megszakadt a vonal, lefogyott a pénz a kártyámról. Hát én hívtam, a nap folyamán már másodszor! Meg is jegyezte, hogy ilyen sem volt még... Valóban nem. Aztán persze visszahívott és úgy negyen óra után tettük le, mert hivatalos volt az egyik kereskedő bulijába. Valami hasonló lesz, mint a tegnap esti volt, állítása szerint. És nem sok kedve van hozzá. Lehetőség persze volt most is a váratlan fordulatra, úgy értem hívott ő megint, de lebeszéltem róla, hisz hivatalos ebbe a buliba, meg amúgy is sok dolga van, amit felsoroltam neki és mondtam, hogy nem trógerkodhatja el megint a hétvégét. Szóval nem találkoztunk. Éjjel kettő körül írt egy sms-t, hogy pont azt csinálta, amin tegnap este tele pofával röhögött és rákérdezett az én estémre, mert azt hitte, hogy én is kinn voltam haverokkal. Nem ébredtem fel rá, mármint az sms-re. Csak hajnali öt körül olvastam, nem válaszoltam. Meg nem is fogok. Kicsit húzom, ha már azt hiszi az estét pasikkal töltöttem... Kíváncsi vagyok a reakciókra...
