jelentkezett M. Ez szomorú! De miért nem?! Írhatna valami kis hülyeséget, valami semmitmondó apróságot, ami persze nem lenne semmitmondó, mert számomra azt jelentené, hogy eszébe jutottam, gondol rám... Milyen szép is volna... Én sokszor gondolok rá, már rengeteg minden eszembe jutott, amit meg tudtam volna írni neki. De persze nem teszem. Nem keresem. Ha ennyi volt, hát ennyi volt...
Csak nem értem, mert azt mondta nagyon jól érezte magát, ami szerintem tényleg így volt, hisz 2 és fél órán keresztül röhögtünk meg bezsélgettünk. Azt is mondta, hogy egy élmény volt velem lenni, meg úgy váltunk el, hogy (és ezt ő mondta) majd legközelebb ez meg ez lesz. Szóval nem értem! Lehet, hogy kicsit sokat képzeltem a dologba. Hisz ismerjük egymást két éve és eddig sem történt köztünk semmi, egyszerűen csak jóban voltunk, rég találkoztunk, most itthon vagyok, ő járt felénk és ezért beültünk valahova dumálni, de ennyi. És csak én akartam, hogy több legyen! Ő nem akarja, hogy valami ennél több legyen, mert akkor tenne érte. Ez szomorúvá tesz! Persze örülök, hogy legalább ennyi történt!
Elég hirtelen változás történt velem. Ha kimegyek a szobámból és aztán vissza, egyből nézem a telefonom, hogy nem jött-e sms vagy hívás. De nem ez a változás, hanem az, hogy eddig azt vártam a Pasi keressen. Már nem azt várom, már nem miatta nézem a telóm... Nem miatta van rossz kedvem, nem az zavar, hogy ő nem keres...
Péntek reggel van. Itt ülök a szobámban, ölemben a gépem, már megittam a kötelező tejeskávém, meg úgy 1 liter vizet. Ma nem kell főznöm, csak hasábburit meg rántotthúsit sütök. Aztán nővérem szobáját hozom egy kicsit rendbe, mert szerdán jönnek és lakhatóvá kell tenni. Ilyenkor, mikor nincs itthon, eléggé raktár jellege van. Mondom is mindig neki, hogy ő a mostohagyerek. Persze ez csak vicc. Ezután bepakolok a bőröndécskémbe, mert holnap utazunk. Anyuék Debrecenbe mennek nyaralni, én meg (mivel útba esik) elmegyek velük Pestre a tesómékhoz. Aztán velük jövök haza. Hisz mint az előbb írtam, jönnek szerdán. Szóval velük leszek. Négy nap Pesten. Már megbeszéltük, hogy eszünk sushi-t, meg elmegyünk strandolni, meg ilyesmivel töltjük az időnk. Biztos jó lesz! Legalább nem gondolok egyik "pasimra" sem...
Erről jut eszembe, hogy mikor találkoztam M.-mel szerdán, illetve amíg vele voltam, összesen 3 régi rajongómmal találkoztam(tunk). Tök jó volt! Mikor indultam jött szembe az első, ő nagyon aranyosan közölte, hogy tetszem neki és jött utánam, mikor a másik telephelyünkön voltam nyáron (tavaly). Mentem hazafelé és leintegetett, engem keresett. Megálltunk autóinkkal és bezsélgettünk, el akart hívni a Balatonra. Nem is értettem, na mindegy. Aztán sajnálkozott, hogy van pasim, mert akkor volt a Pasi. El volt ámulva hűségemen :) (nem ismert, na). Még párszor próbálkozott, aztán feladta. Azóta is találkoztunk, de már nem utalgatott ilyesmire. A második egy srác volt, aki szerelmet is vallott nekem :) Bár részeg volt, de ettől csak még emlékezetesebb lett a pillanat. Szóval együtt töltöttünk néhány barátunkkal egy vicces estét, ő udvarolt nekem, másnap bejelölt iwiw-en és ennyi. Azóta van barátnője, ezt arról az igen hasznos iwiw-ről tudom. És a harmadik, az a bizonyos rózsacsokros udvarlóm. Aki mielőtt kimentem külföldre a munka miatt, akkor kezdett el küzködni értem. Sajnálkozott is, hogy hogy lehet ilyen szerencsétlen... hááát, van ez így... Amúgy ő a Voltfőnököm' haverja. Fogadtak is egy kamion valami számomra ismeretlen, de állítólag nagyon jó, borban vagy pezsgőben már nem tudom, hogy megkapja, ha vissza tud tartani, ha maradok. Hát vesztett! Kár, hogy nem vagyok olyan, akinek pénzes pasi kell, mert akkor ő tökéletes lett volna. Nagyon is! Hát erről is lecsúsztam :) Nos, az itt felsorolt életemet sajnálom. Ezt vesztettem el azzal, hogy kimentem külföldre. Bár azt hiszem igazából csak rajtam múlna, hogy valamennyire visszakapjam. Például régi munkahelyem felkeresése nagyban hozzájárulna... de ezt már egyre cikibb emlegetnem, mert úgy egy hónapja tervezem szinte minden nap, hogy lemegyek... Nem is folytatom.
A lényeg, hogy holnap ilyenkor útban leszek Pestre. Viszem a kis gépemet és onnan is írok. Biztos történik valami izgi... :) Ha más nem, leírom milyen volt a sushi!
