miért van az, hogy két éve ismerjük egymást M-mel és annak ellenére, hogy nyílvánvaló vonzódás volt köztünk, mégsem történt soha semmi!
Tegnap este kellet, hogy erre rájöjjek... Az sms-ek után... Amúgy a tegnap leírtak óta ez ügyben nem történt semmi. Azóta nem írt. Szóval. Természetesen, mint mostanában mindig, M-re gondoltam, M-ről gondolgozta. Azon, hogy a testi vonzalom mennyire egyértelműen megvan köztünk. Azon, hogy mielőtt kimentem külföldre dolgozni, volt búcsúbulim és akkor minden kedves kollégám ott volt, nagyon jól éreztük magunkat. Olyan dolgokról bezséltünk, mint amikről a munkahelyen az ember általában nem szokott. Én voltam a társaságban a legfiatalabb és mint ilyen, a legbátrabban kérdező. Házas munkatársaim nagy része (őrült meglepetésemre) bevallotta, hogy már csalta meg házastársát! Bizony! Én akkor még Pasival voltam, mondtam, hogy nem csaltam meg (ezt még én is elhiszem, bár ha a csók nem megcsalás, akkor tényleg nem, mert szexuális kapcsolataim előfordulásakor nem voltunk együtt), szóval mondtam, hogy nem csaltam meg, de M-mel megtettem volna... Őt a tásaságban természetesen mindenki ismeri. Egyszerűen közöltem velük, hogy simán megkufircoltam volna... Senki nem csodálkozott, hisz nem volt titok, hogy jóban vagyunk és vonzódunk egymáshoz. Általában a munkatársaim is közreműködtek a dolgokban, mármint abban, amikor ovis módjára húztuk egymást. De az egészből ugye azt akartam kihozni, hogy rájöttem, miért nem volt köztünk eddig semmi és ha lesz is valami az miért csak szex lesz (szerintem). Arra gondoltam, hogy talán elmesélték neki, hogy azon a bizonyos búcsúbulin mit mondtam róla... Szóval nyílván hülye lenne kihagyni egy ilyen (szerinte) ziccert. Hát el kell, hogy keserítsem, nem vagyok egy ziccer típus... De most már tényleg jöjjön a lényeg, amire rájöttem! Ő 31 éves. Se család, se barátnő. Komolyan sportol. Bele se nagyon férne nagyon egy komoly kapcsolat az életébe. És mint azt megtapasztaltam a 2 éves ismeretségünk alatt, ő nem is akar változtatni ezen, egyértelmű a számomra, hogy teljességgel megfelel ez neki így. Hisz ha nem így lenne, akkor már, mint az elmondása szerint az összes barátja, ő is házas lenne. De nem így van. Szóval ebből egyértelműen világos a számomra, hogy köztünk nem nagyon lehet semmi normális dolog. Azt, hogy szex lesz-e, még nem tudom. Mert, mint írtam már korábban, nem tervezek több egyéjszakás kalandot, mert nem vagyok az az önbizalomhiányos, figyelemre és kedvességre vágyó lány, mint akkoriban voltam. Viszont M-re vágyom szexuálisan. Kell a teste! Imádom a vonzódást kettőnk között és tudom, hogy megvesznék ha hozzám érne... A múlkori találkozásunknál is levett a kezemről egy pókot, hát attól is teljesen oda voltam... mi lenne velem intím helyzetben a közelében?! Ennyi volt! Meg is győztem magam, hogy ha csak szex is, de kell nekem!!!! És miért gondolom azt, hogy csak ez lesz köztünk? Mert a testi vonzódás megvan! Ha a lelki is meglett volna, akkor már nagyon rég kezdeményezett volna, mikor még ott dolgoztam és minden héten egyszer, de volt, hogy többször is jött hozzánk. De mivel ő is tudta, hogy ez csak testiség, nem akart belemenni. Hiszen, tegyük fel megtörténik a dolog... neki még ezek után is jönnie kellett volna hozzánk és ily módon a szemembe kellett volna még néznie. Hát lássuk be, ez enyhén szólva is kellemetlen lett volna mindkettőnk részére! Nyílván nem lett volna többet az a flört és szórakozás köztünk, hisz már minek, és ez elég cikis helyzet lett volna...
Tehát mindezeket végiggondolva teljesen világos, hogy ő csak szexuális kapcsolatot akar, aminek legfőbb oka nem én vagyok, hanem az ő már kialakult és jól bevált kis élete, meg a körülmények. Köztünk csak szex lesz! Mert lesz!!! Mert meggyőztem magamat, hogy nem bírnám ki ha nem lenne! És miért most és nem a két év alatt bármikor?! Mert nem kell utána találkoznunk, mint ahogyan azt akkor kellett volna, nem kell utána és soha többé a szemembe néznie. Ez így kényelmesebb lesz mindkettőnk számára! Így végig gondolva belátom okos döntés volt, hogy nem akkoriban történt köztünk ez a dolog... vagyis most sem történt még köztünk semmi, de fog...
